2013. november 21.

22. Fejezet - IV. rész

Kedves Olvasóim!
Nagy, nagy, nagy nap ez a mai, hiszen végre a mozikba került a Futótűz, amit már mindannyian vártunk. Igazából annyira hihetetlen, annyira fantasztikus, hogy még nem is nagyon fogtam fel. Viszont akkor is itt van, és szombaton, este hétkor végre én is látni fogom. Már alig várom! Csodás, csodás, csodás, ráadásul lassan ismét a végére érek a a második résznek könyvben, ugyanis elhatároztam, hogy kicsit felelevenítem a történetet, hogy világos képet kapjak a filmbéli különbségekről. Azért remélem, tényleg annyira szuper lesz, mint az előzetesek! :D 
Na mindegy, elég a szövegelésből, itt a következő részlet.
U.I.: Ez megint extra hosszúságú rész, most így ünneplem a premiert. :)
Jó olvasást,
Dorine Osteen
________________________________________



Kerek szemekkel iszom magamba mindazt, amit Haymitch mond. Tényleg nem öltem meg senkit a Viadal alatt, viszont volt egy szövetségesem, akit Janának hívtak, és egy Smirk nevű, őrült lány végzett vele. Smirket ugyan megsebesítettem, de egy Radler nevű fiú ölte meg. Haymitch szerint Radler szeretett engem. Megvédett, mikor rosszul éreztem magam, és én is kiálltam érte. Volt egy Lakoma, ahol felmásztam egy szörnyen magas fára, és íjjal belelőttem a Tizenegyedik Körzet fiú kiválasztottjába. Maximus, akivel a Viadalra jöttem, erős fiú volt, de a végén mellettem halt meg, és elmondta nekem, hogy igazából az egész csak színjáték volt, mert anya kérte meg, hogy legyen ilyen. Maimus egyszer megmentette az életemet, mert a sötétben találkoztunk az erdőben, mikor Jana lement a folyóhoz vízért, és eldördült egy ágyú, én pedig teljesen elvesztettem a fejemet, és elkezdtem Jana nevét kiabálva rohanni. Ahogy mesél, egyre rosszabul leszek. Túl sok az információ, és túl kicsinek érzem magam, hogy egyedül elcipeljem az összeset. Hogy volt egy fiú, aki szeretett engem, és egy másik, aki az arénában megmentette az életemet? Teljes képtelenség. Már éppen kezdek azon agyalni, hogy talán ezek itt mégis átvernek, mikor Haymitch valami olyasmit mond, ami még ezeknél is sokkal, sokkal nagyobb hülyeségnek hangzik. Elvileg az aréna előtti interjún énekeltem a közönségnek. 
- Na persze! - csattok fel, és hozzá fel is állok az ágyról. - Ez nem igaz! Soha nem énekelnék mások előtt, főleg nem a Kapitóliumban!
- Ülj vissza! - parancsol rám Haymitch, én pedig duzzogva engedelmeskedem neki. Lehuppanok, összefonom a karjaimat a mellkasomon, aztán tűröm, hogy Effie is mellém üljön, és megint átkarolja a vállmamat, mint valami tyúkanyó. Nem nézek fel, de érzem, hogy a nő éppen farkasszemet néz Haymitch-csel.
- Nem fogok felállni – sziszegi Effie fölényes hangon. - Ne is akarjon rákényszeríteni. Ez a szegény lány éppen erős amnéziában szenved, és szüksége van egy segítő karra, aki támaszt nyújt neki. Főleg olyan durva informátor mellett, mint maga, Haymitch – néz végig a férfin, aki erre ökölbe szorítja a kezeit, és már éppen lendítené a karját, de Katniss mellé lép, és visszatartja. - Ugye, drágám? - kérdezi Effie mézes-mázos hangon, és szabad kezével végigsimítja az arcomat.
- Igen – füllentem. - Köszönöm. - Igazából semmi szükségem sincsen erre a nőre meg a pátyolgatásra, de látszik rajta, hogy annyira szívből teszi, amit tesz, hogy nem akarom megbántani.
- Oké, elég a nyáladzásból – int csöndre minket Haymitch. Megvakarja az állát, és hümmög egyet. - Cinna majd felkészít az interjúra, mi pedig addig kitalálunk valamit, amivel megtudjuk menteni a helyzetet.
Miután mindenki kimegy a szobából, és csak Cinna meg én maradunk bent, megkönnyebbülten felsóhajtok. Cinna nem engedi be azt a három alakot, pedig annyira be akartak jönni, hogy muszáj volt elküldenie őket egy igazából teljesen felesleges dologért.
- Ha vége az interjúnak, hazamehetek? - kérdezem tőle, mikor leül velem szemben, hogy felvigye a sminkemet.
- Azt hiszem, igen – válaszolja halkan.
Ettől kicsit megnyugszom. Semmiben sem vagyok biztos, ami az elmúlt egy hónapot illeti, így hát öröm tölt el, hogy valószínűleg hamarosan visszamehetek oda, ahol biztos vagyok az emlékeimben. 
A további percekben, amik a sminkelésemmel telnek, Cinna arról mesél a kérésemre, hogy mi volt az arénában. Megtudom, hogy kaptam Katnisstől egy takarót, meg hogy egyszer majdnem megtalált három Hivatásos Kiválasztott. Szerinte végig bátran viselkedtem, és Katniss büszke rám. Jó lenne tudni, hogy milyen a kapcsolatom azzal a lánnyal.
- Jól kijövünk egymással? - kérdezem Cinnától.
- Katniss és te? - Ahogy bólintok, elmosolyodik. - Igen. Míg odabent voltál, alig aludt. Végig a Viadalt nézte. Senki sem tudta megnyugtatni.
Kellemes melegség önt el, ahogy meghallom ezeket a szavakat. Szóval Katniss aggódott értem.
- Hogy tudtam megnyerni? - bukik ki belőlem, mikor lehunyom a szemeimet, hogy Cinna kifesthesse a szemhéjaimat.
- Sok volt a támogatód – válaszolja tömören.
- Az éneklés miatt? - rázom meg halványan a fejemet, mert még mindig nem tudom elhinni, hogy énekeltem egész Panem füle hallatára.
- Igen. - Hallom Cinna hangján, hogy mosolyog. - Nyisd ki a szemed, kérlek.
Miután végez a simnkeléssel, felállhatok, ő pedig előhalászik egy finom tapintású, hófehér ruhát az egyik szekrényből. Életemben nem láttam még ilyen gyönyörű darabot. Otthon is van egy fehér ruhám, abban szoktam menni az Aratásra, de az közel sem olyan eszméletlen, mint ez. Ennek selyemből van a felső része, a válla lelóg a karomra, a szoknyát pedig valódi gyémántok díszítik a deréknál.
- Ez lesz rajtam az interjún? - kérdezem elképedve.
- Ez – mosolyodik el Cinna. - Tetszik?
- Gyönyörű – suttogom. 
Ez egy régi, nyári rajz Sashről. Elhatároztam, hogy
beszúrom majd ehhez a részhez, fogadjátok sok szeretettel
(és inkább csak a ruhát nézzétek :).
A stílustanácsadó segít felvenni, aztán szintén fehér, gyémántos topánt ad rám, és beállít egy magas, egész alakos tükör elé. Tátott szájjal nézek végig a lányon, aki előttem áll. A bőröm gyönyörű, a szemhéjaim fehérek, a jobboldali, szolidan kék szemem alatt pedig gyémántpor csillog. Úgy nézek ki, mint egy tündér. Már csak a szárnyaim hiányoznak.
Míg Cinna nekilát a hajamnak, végigtapogatom a ruhát. Valahogy éreztem, hogy egy Viadal után nem lehet ilyen jó alakom. Biztosan nincs is, de a ruha felső része finoman ki van párnázva, így eltünteti a kiálló bordáimat. A hullámos loknik pedig, amiket Cinna készít nekem, eltakarják vézna vállaimat. Mire a stylistom mindennel végez, megérkezik a három alaki is, akiket eddig sikerült eltűntetnie. Név szerint ők Venia, Flavius és Octavia.
- Bejöhetünk? - visítja valamelyikük. Olyan izgatottan kopog az ajtón, hogy látom Cinnán, hogy egy pillanatra meggondolja, hogy beengedi őket, de azért rám néz előtte. Megvonom vállamat, ezzel jelezve: nekem mindegy.
- Gyertek – adja meg erre az engedélyt, és a három alak azonnal be is ront a szobába. Majdnem átesnek egymáson, ahogy megpillantanak.
- Ó! - kált fel Venia. - Te gyönyörű vagy!
Ebbe a dicséretbe aztán rendesen belepirulok, és hirtelen nem tudok hová nézni. Flavius odamasírozik hozzám, és a kezembe nyom egy hatalmas csomagot.
- Ez mi? - kérdezem meglepetten.
- Csak egy kis finomság – kacsint rám. - Muszáj lesz meghíznod kicsit.
Cinnára nézek, aki éppen próbál valamit megbeszélni a két nővel. Mikor ismét Flaviusra terelődik a tekintetem, a pasas egyenesen a két szemem közé bámul, és elfogottan vigyorog.
- Hát... köszönöm – mosolyogok rá. Ebben a pillanatban Haymitch és Katniss robog be a szobába. Én azonnal észreveszem őket, de a többiek nem.
- Megvan a megoldás – dörmögi a fickó. Rajtam kívül senki se figyel rá, így megköszörüli a torkát, és elismétli magát kicsit hangosabban is. - Megvan a megoldás! - üvölti. Erre aztán síri csönd lesz a szobában, és minden szempár rászegeződik. - Na végre. - Felém biccent a szemöldökével, aztán int, hogy menjek oda hozzá. - Ez lesz a füledben – húz elő a zsebéből egy apró kis pöcköt.
- Mi ez? - nyúlok felé, azonban elrántja a kezét, idegesen beletúr a hajába. Lépek egy lépést hátra, mert nem szeretném, ha véletlenül eltalálna.
- Engedd meg, hogy végigmondjam. Ez itt egy súgógép. Ezen keresztül leszel összeköttetésben Katniss-szel, ami annyit jelent, hogy ő fog válaszolni helyetted Caesar kérdéseire holnap, és neked csak el kell ismételned azt, amit ő mond. Ma is kipróbáljuk élesben, hogy megy-e.
- De Katniss honnan fogja tudni, hogy én mit válaszolnék? - nézek a lányra, aztán megejtek egy mosolyt, mert hát elvileg jóban vagyunk, de ő nem mosolyog vissza.
- Én és Peeta nyertük meg az előző Viadalt – jelenti ki.
- Mindannyiunk közül ő tudja a legjobban, hogy mit válaszolnál – helyesel Haymitch. - Caesar pedig nem fog olyan hű de komoly dolgokat kérdezgetni, ne aggódj. Riki beszélt vele.
Fogalmam sincsen, hogy ki az a Riki, de ezt nem teszem szóvá, inkább csak bólintok egyet. 

2 megjegyzés:

  1. Kedves Dorine,

    Azt vágod, hogy teljesen függő vagyok? Jobban várom az egyes részeket mint a hétvégét..:))
    Még mindig tudsz meglepetéseket okozni nekem. Nem feltétlen a történettel, hanem az írásmódoddal! Ilyen fiatalon ennyire szépen fogalmazni, komplett kapcsolatrendszereket kidolgozni (Mégha néhol sablon alapján is)...hihetetlen.

    Remélem olyan hosszú lesz, mint a Barátok Közt, 6500 rész! :))

    May the odds be ever in your favor!

    Gergő voltam

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Függő? :D Hűha, hát ez... komoly. Igazából le sem tudom nagyon írni, hogy mit jelent számomra, ha ilyet írsz, de azért ha egy hétvégénél többet ér neked a történet, hát akkor iszonyúan boldog vagyok! :DD
      A hosszúsága miatt talán kicsit szomorú a hír, hiszen már alig van hátra belőle, de remélem, megnyugtat, ha azt mondom, hogy nem olyan sokára lesz második rész. :)

      Dorine

      Törlés