2013. május 14.

5. Fejezet - IV. rész


Kezdek valamit rebesgetni, de még mindig nem vagyok teljesen képben. Az egyszerű szépség? Összeugranak a szemöldökeim, aztán megrázom a fejem, és sóhajtok egyet.
- Hát, nekem elég, ha feleolyan jók leszünk, mint Katniss-ék...
Cinna nevet.
Miután befejezzük az ebédet és a beszélgetést, ismét a felkészítő csapat tagjai vesznek kézbe. Cinna addig eltűnik, hogy elhozzon valamit a ruhámhoz, de megígéri, hogy mire Flavius-ék végeznek a sminkemmel, visszajön, hogy segítsen felöltözni. Ahogy a három alak meglát, furcsa módon úgy látszik, mintha örülnének nekem. Venia leültet egy székbe, és azonnal rázendít.
- Ne félj, ez már nem fog fájni!
- Nem félek – felelem unottan, de attól tartok, hogy ez nem teljesen igaz. Egy kicsit parázok attól, hogy a felvonuláson majd ott lesz a többi kiválasztott is... Hátborzongató érzés még belegondolni is abba, hogy akármelyikük a gyilkosom lehet, vagy ami még rosszabb: akár én is lehetek akármelyikük gyilkosa. Flavius és Octavia az arcom elé telepedik, és nekilátnak a munkának. Hallottam, hogy Cinna azt mondta nekik, hogy ne sminkeljenek túl, és hogy tartsák magukat azokhoz az árnyalatokhoz, amiket megbeszélt velük. Ahogy telnek a percek, egyre biztosabb leszek benne, hogy a dolog végére úgy fogok kinézni, mint egy színes madár. Csomót porolnak az arcomon, rákennek mindenféle cuccot, végül Flavius rajzol valamit a jobb szemem egyik sarkába. Miután végeznek, egyszerre állnak fel, és hátrálnak pár lépést, hogy megcsodálják a munkájukat. Octavián látszik, hogy rettentően elégedett.
- Csodálatos – suttogja. - Cinna el lesz ragadtatva.
- Megnézhetném magam? - nézek végig rajtuk, mire Venia vigyorogva a képembe nyom egy tükröt. A szívem hangosan kalapál, ahogy belenézek, a látvány aztán meg rendesen ki is üt. Egy olyan lány néz vissza rám, aki teljesen más, mégis ugyan olyan, mint én. A bőrömön semmilyen krém vagy por se látszik, egyedül a szemeim változtak kicsit: kihúzták őket egy furcsa, kék árnyalattal, de ez is alig látszik, a szemhéjaimon pedig csillogó, szintén kék árnyalat virít. A jobb szemem sarkában felfedezek pár apró kis szürkés-fehér pöttyöt, melyek végighúzódnak az egész halántékomon, míg végül egyre kevesebb lesz belőlük, és eltűnnek. A kék és a piszkosfehér fantasztikusan kiemeli egymást, és olyan fakó a színük, hogy úgy néz ki, mintha világítanának a szemeim. Furcsa, hogy ennyire nem is változtam meg annak ellenére, hogy annyi cuccot rám kentek. Mondjuk a szemöldökeim fele eltűnt... Biztos azt is méretre gyantázták.
- Na, hogy tetszik? - kérdezi Flavius.
- Ez... fantasztikus. - Vetek rájuk pár hálás pillantást. – Köszönöm.
Látszik rajtuk, hogy mennyire büszkék a munkájukra. Nem tagadom, tényleg jól sikerült. A hajammal semmit se csinálnak, csak a körmeimet festik ki feketére. Miután a csapat mindennel végez, betoppan Cinna. Pont, ahogy ígérte. Egy hatalmas táskát tart az egyik, és egy nejlonba bújtatott ruhát a másik kezében. Elmosolyodik, ahogy meglát.
- Na, hogy tetszel magadnak? - Lelkendezni kezdek neki, hogy tök jó lett a sminkem, meg hogy mennyire királyak ezek a kis pöttyök. És nem hazudok, mert nekem tényleg bejönnek.
- Úgy nézel ki, mint egy mesebeli tündér – mondja Flavius mézes-mázos hangon. Látom Cinnán, hogy ő is elégedett, de azért lerakja a csomagokat egy asztalra, és közelebbről is szemügyre veszi a felkészítő csapat munkáját. Összevont szemöldökökkel vizslatja az arcomat, két ujja közé fogja az államat, és minden oldalról szemügyre veszi a sminket. Végül elmosolyodik.
- Szép munka – néz a csapatra, akik vigyorogva fogadják a gratulációt. Aztán Cinna kiveszi a ruhát a műanyag burokból, és felém nyújtja. - Nézd meg nyugodtan, mielőtt felveszed.
A kezembe fogom a ruhát, és alaposan szemügyre veszem. Két rétegből áll: az alsó finom bársony, a fölső pedig durvább gyolcsból készült. Ugyan olyan színekben játszik, mint a sminkem: piszkosfehér, fakó kék, azonban a hátán egy fekete csík fut végig, mely a szoknyarész végénél már a ruha egész aljára kiterjed. A szoknya hátuljára apró kapcsok vannak erősítve.
- Ezek mire kellenek? - fordulok Cinnához, ahogy végigsimítom a fémfogakat.
- Oda jön a lényeg – mosolyog rám. - Öltözz fel, aztán megmutatom.
Cinna segít felvenni a ruhát, miközben a felkészítő csapat tagjai ott rohangálnak körülöttünk, és azon izgulnak, hogy minden rendben legyen. Pár perc múlva megtudom, hogy mi a "lényeg".

4 megjegyzés:

  1. Nos, jelentem újabb kommenttel jelentkezem!:)
    Ajj, annyira felcsigáztál ezzel a "lényeg" dologgal! Nagyon tetszik a ruha, amit kitaláltál, tényleg jól szemlélteti a tizenkettest. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a szegényes külső sok értéket takar. :) A smink is nagyon jól nézhet ki, vagyis a leírás alapján erre következtettem. Nagyon várom a kövi részt, és hogy úgy istenigazából beinduljanak a cselekmények!
    Üdv: a legnagyobb rajongód :D
    Eszti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. I love U :D
      Örülök, hogy tetszik, és a lényeg pedig... hát, majd kiderül a következő részből. :)

      Törlés
    2. Áááá majd' elfelejtettem hogy még mindig TEAM CINNA <3

      Törlés