Zene a hangulathoz: You Were Trouble - Taylor Swift
- Nem – rázza
meg a fejét Portia, de azért látom, hogy mosolyog. - Miközben
végighaladtok a Köröndön, apránként dobáljátok föl őket, de
vigyázzatok, nehogy túl alacsonyra menjenek. Túl magas se legyen,
csak annyira, hogy a közönség lássa, hogy hozzátok tartozik.
Ahogy Portia
befejezi, Cinna is végez, s leugrik a szekérről. A következő
pillanatban eltűnik a hátunk mögött, de látom, ahogy megigazítja
az uszályt. Aztán Portia oldalra lép, a lovak elindulnak, én
pedig a szekérbe kapaszkodom, nehogy lezuhanjak. A Második Körzet
szekere is kint van már, pár pillanat múlva pedig ott a Harmadik,
és így tovább. Ahogy a Tizenegyedik Körzet kiválasztottjai is
kigördülnek, egy pasas, aki a kapu mellett áll, beleordít valamit
egy, a ruhájára erősített mikrofonba. Nem teljesen értem, de
annyit ki tudok venni belőle, hogy "tizenkettő", vagyis
minden bizonnyal rólunk lehet szó. Aztán a kapu ismét kitárul, s
ahogy lassan kigördülünk, meglátom Cinnát. Ott áll a fal
mellett, s ahogy ránézek, kihúzza magát, hátrafeszíti a
vállait, felemeli az állát, és mosolyogva integetni kezd. Azonnal
megértem, mit akar. Ugyanolyan pózba vágom magam, ahogy mutatta,
mire elvigyorodik, és bólint egyet. Aztán a lovaink kilépnek a
kapun. Fülledt a levegő, a himnusz olyan hangosan dübörög, hogy
beleremeg a dobhártyám, és görcsösen szorongatom a szekeret. A
lovak befeszítik a nyakukat, ügetni kezdenek, s ahogy az uszályom
vége elindul utánunk és a közönség meglátja, hangos tapsolásba
kezd. Úgy látszik, tetszik az embereknek, de nekem már nem
annyira. Hirtelen átfut az agyamon, hogy mi van, ha ez a cucc
beleakad valamibe, és lerántja rólam a ruhát, vagy engem ránt le
a szekérről? Ekkor eszembe jutnak Portia szavai: "Sash,
neked viszont fontos lesz ez a dolog, ugyanis a szél fogja a magasba
emelni, és szétteríteni az uszályt." Mély levegőt
veszek, egyik kezemet a szélgépre helyezem. Érzem, ahogy a szél
elindul. Végigcsiklandozza a karjaimat, majd a szoknyánál bekúszik
az uszály alá. Abban a pillanatban, ahogy az anyag felemelkedik és
szétterül, elmosolyodom, felemelem a szabad kezem, és integetni
kezdek. A közönség majd' megőrül: az emberek kiabálnak,
tapsolnak, virágokkal dobálnak, és teljesen úgy viselkednek, mint
valami megvadult állatfalka. Max felmarkol egy adag szénjátékot,
és apránként a levegőbe dobálja a kavicsokat. Hálás vagyok
neki, hogy foglalkozik ezzel, mert nekem jelenleg minden kezem
foglalt. A közönség erre aztán még jobban megvadul, s a kivetítők
is minket mutatnak: az uszályom fekete tengerként hullámzik
mögöttünk, betölti az egész utat, és tökéletesen kivehető
rajta a körzetünk száma. A széndarabok szétrobbannak a fejünk
felett, és kékre, meg pirosra festik az arcunkat, valamint a körülöttünk
lévő teret. Még csak most tűnik fel az, amiről Cinna beszélt,
miközben ebédeltünk: hogy Max lesz a nyers erő, és meg az
egyszerű szépség. Tényleg így van. Max úgy mered maga elé,
mint egy mogorva bika, de azért néha diadalmasan a levegőbe csap,
miközben elhajít egy-egy szénjátékot, én meg úgy nézek ki
ezzel az integetéssel, mint egy igazi tündér. A közönség majd
megzabál minket, a neveinket ordibálja, de ennek ellenére kezdem
úgy érezni, hogy nem bírom már sokáig ezt a dolgot. Szerencsére lassan megállunk a Körönd közepén, meghallgatjuk Snow elnök egyperces beszédét - ami pont elég ahhoz, hogy összeszedjem magam -, aztán elindulunk visszafelé. Észreveszem,
hogy közelítünk a kapu felé, mely most a menedéket jelenti számomra. Lassan begördül az Első, a Második, a Harmadik, a
Negyedik Körzet is, aztán így tovább, legvégül mi jövünk.
Abban a pillanatban, ahogy a lovaink lába átlépi a kapu vonalát,
leveszem a tenyeremet a szélgépről, s egy csapat – akiket még
eddig sosem láttam – azonnal az uszályomnál terem, majd nekilát,
hogy felnyalábolja a földről, és termen belülre hozza az
anyagot, hogy be lehessen zárni a hatalmas szárnyakat. Amint a
szekerek a helyükre gördülnek, a stylistok odarohannak a
kiválasztottakhoz, és segítenek nekik leszállni – na meg persze
elhalmozzák őket dicséretekkel és gratulációkkal. Még
szerencse, hogy Cinna és Portia is tiszteletét teszi, mert abban a
pillanatban, ahogy a lovaink megállnak, megszédülök, és majdnem
leesek az emelvényről. Max elkapja a karomat, Cinna pedig segít
leszállni, aztán jó szorosan megölel.
- Jók voltatok –
mondja, és hallom a hangján, hogy mosolyog. - A közönségnek
nagyon tetszettetek.
- Köszi, de ez
igazából a ti érdemetek – mosolyodom el én is, majd miután
kibontakozom az ölelésből, gyorsan leülök a kocsi fellépőjére.
Portia is gratulál, aztán lelkes beszélgetésbe kezd Cinnával,
Max pedig leül mellém. A könyökeivel megtámaszkodik a térdein,
és sóhajt egyet.
- Köszi, hogy
megfogtál – mondom halkan, mire bólint egyet.
- Csak azért
tettem, mert hülyén nézett volna ki, ha egy csaj lezúg mellőlem
– mondja. Összeszaladnak a szemöldökeim, mert nem nagyon tudom
értelmezni a szavait.
- Ezt meg hogy
érted?
- Úgy, hogy mi ketten nem
vagyunk haverok. – Azzal feláll, kivesz a szekér tartójából egy
szénjátékot, és belehajítja a tömegbe. Fények villannak, aztán
sistergés hallatszik, végül valaki felsikolt, de Maximus-t
egyáltalán nem érdekli a dolog. A szekér oldalának dől, ész
szórakozottan fütyörészni kezd.
Hm... lehet, hogy bennem van a hiba, de én egyáltalán nem csalódtam Maximusban. Sőt, egyre jobban csípem. Nekem ettől csak még életszerűbb a karaktere, mert ismerjük el, sok igazság van abban, mit miért tesz. Én továbbra is őt favorizálom, kíváncsi leszek, hogy alakul a sorsa :) Nagyon gáz, ha lassan jobban szurkolok neki, mint Sash-nak, ugye? :D Na, nem azért, Sasht is bírom, de Maximus nálam egyelőre abszolút befutó.
VálaszTörlésNagyon tetszik, hogy egy picit nagyobb hangsúlyt fektettél Portia karakterére, mint az eredeti könyvekben. Ugyan Cinna ott is mindig elmondja, hogy közösen találták ki a dolgokat, de te be is mutatod, aminek különösen örülök, lévén, hogy nagyon kedvelem Portiát is :)
Egy gyors kérdés, és lehet, hogy én vagyok a hülye - oké, biztos -, de ha ez a 75. viadal, mi lett a mészárlásokkal?
Ennyi kötekedés éppen elég. Hajrá Max! :D
P.s.: Jó a zene, nagyon tetszik :)
Nekem tetszik, hogy van a két kiválasztott között némi ellentét, hogy nem egyformák. Ez lendületet ad a sztorinak is :)
VálaszTörlésMaxnak van kapitóliumi beütése am? Csak a neve miatt lol..... :)
VálaszTörlésHát én is úgy vagyok vele hogy egyre jobban kezdem megkedveli Maximust és akárcsak Mogyee én is kíváncsi vagyok hogy alakulnak vele tovább a dolgok :)
VálaszTörlésKöszönöm a komikat! :3
VálaszTörlésMogyee: a Mészárlások nem szerepelnek az én sztorimban, ahogy ezt a Történet ismertető menüpontban is olvashatod. :)
Orsi: Nincs, én legalábbis nem tudok róla... xD
Na, mondtam én, hogy hülye vagyok... bocsi!
VálaszTörlésDehogy vagy az! Inkább az én sztorimban van egy veszett nagy eltérés a valódi történettől... De azért volt szükség erre a módosításra, mert ha Mészárlás van, akkor Katniss meg Peeta megy az arénába, és az nekem a történet szempontjából nem lett volna valami izgalmas. :P
Törlés