- Honnan tudsz
ennyit róla? - Ismét összeszaladnak a szemöldökeim. A lány
szórakozottan morzsolgatja a földet az ujjai között, aztán
felsóhajt.
- A mentorom,
Frima az összes többi mentort ismeri, ennek következtében pedig a
kiválasztottakat is. Mondott egyet s mást.
- Még Haymitchet
is ismeri? - Elnevetem magam, mikor Jana bólint. - Hát ez szuper.
Egy darabig a fűben
ülve beszélgetünk. Kiderül, hogy Janának van egy öccse meg két
húga, a legkisebb lány még csak két éves. Arról is beszél,
hogy a Tizedik Körzetben állattartással foglalkoznak az emberek,
ezért van, hogy olyan bátran nekiment Cirius-nak.
- Sokkal nagyobb
marhákkal is birkóztam már, mint ő – kacsint rám. Ebből
adódik, hogy ügyesen bánik a késsel és a karddal, ugyanis arról
is esik szó, hogy naponta megesik, hogy egy állatot neki kell
levágnia. Mesél Frimáról is, a mentoráról. Frima pocakos,
pirospozsgás arcú férfi, én pedig azonnal felismerem, hogy őt
láttam a tévében, mikor a többiekkel együtt megnéztük az
Aratás összefoglalóját. Aztán én következem: szóba kerül a
családom (még Rozi is), és a csapatom. Jana rengeteget kérdez
Katniss-ről meg Peetáról, aztán elkezd áradozni, hogy milyen
romantikus ez az egész sztori, meg minden. Annyira jól
elbeszélgetünk, hogy mindketten elfelejtjük, hol is vagyunk. Még
ebédszünetben is egy asztalhoz ülünk, aztán a kiképzés további
részében együtt járjuk a különböző állomásokat. Jana
megtanítja, hogyan fogjam biztosan a kezemben a kést és a kardot,
én meg közben a mérgező és ehető növényekről magyarázok
neki. Közben nagyokat nevetünk, aminek az lesz az eredménye, hogy
miközben a lövészpályán gyakorlunk íjjal lőni, Jana egyszer
csak elhalkul, és oldalba bök.
- Psszt –
suttogja, és a pálya széle felé bök a fejével. Látom, hogy
Athena, a bronzbőrű srác a Negyedikből, meg a testvérpár lány
tagja – aki egy emelvényen üldögél, míg a bátyja nem messze
tőle éppen kilő egy nyílvesszőt – minket bámul.
- Miért néznek?
- kérdem suttogva.
- Nem tetszik
nekik, hogy "jól érezzük" magunkat – magyarázza.
Bólintok egyet, de összeszaladnak a szemöldökeim. Most, ahogy így
belegondolok, tényleg fura, hogy így elvagyunk. Furcsa érzés
nevetni ezen a helyen, de mégis jó, mert elvonja a figyelmemet a
dolgokról, és addig sem gondolok arra, ami rám vár.
- Nézd! – Jana
a minket néző kiválasztottak fölé bök, mire odanézek. Egy
falba épített, színes mélyedésben egy csomó nő meg férfi ül
zöld palástban. Eszegetnek, beszélgetnek és jegyzetelnek, de
néhányuk szintén minket figyel.
- Ezek a
játékmesterek? - kérdem, miközben a szemeimet le se veszem róluk.
- Ühüm. – Jana
megköszörüli a torkát, aztán felajzza az íjat, és kilövi a
nyilat.
- Nem is láttam
eddig, hogy ott vannak – suttogom, aztán én is visszatérek a
lövéshez. Miközben megfeszítem a húrt, azon jár a fejem, hogy
vajon a játékmesterek mit szólnak hozzánk. Tetszik nekik, hogy
két tinilány ilyen jól elvan, vagy inkább idegesíti őket?
Eléggé nem mindegy, hogy melyik, hiszen ők fogják irányítani az
arénát. Kilövöm a nyilat, ami eltalálja a bábu combját.
A kiképzés végére
teljesen kifáradok, s miután elköszönök Janától, lihegve
szállok be a liftbe. Egy jó ideje sehol se láttam Maximus-t, de
őszintén szólva nagyon nem érdekel, hogy hol van. Az
ólomkristálynak dőlve megnyomom a tizenkettes számot a lift
oldalán, majd egy perc múlva már be is lépek a mi lakóterünkbe.
Katniss azonnal ott terem mellettem.
- Tusolj le
gyorsan, aztán majd beszélgetünk – mondja, mire bólintok, és
követem az utasításait. Vagy húsz percet állok a zuhany alatt,
és élvezem, ahogy a vízsugár végigmasszírozza a bőrömet.
Aztán szárazra törlöm magam, tiszta fehérneműt és ruhát
veszek magamra, a Cinnától kapott kezeslábast meg berakom a
fürdőszobában lévő mosógépbe, ami úgy néz ki, hogy egy kör
alakú vájat van a falban, fölötte egy gombbal. Csak berakod a
ruhát, becsukod a cucc üveg ajtaját, aztán benyomod a gombot, és
a többit a gép megcsinálja magától.
Az étkezőben
Katniss csomót kérdez arról, hogy milyen volt lent, én meg
mindent elmesélek neki. Ahogy szóba kerül Cirius, összeugranak a
szemöldökei.
- Viszont most,
hogy így visszagondolok... talán még a reflexeimmel is lehetne
valamit kezdeni, mert tök hamar kitértem a kés elől – mondom,
mire Katniss bólint.
- Az szuper. A
reflex nagyon fontos harc közben.
Aztán elmesélem
neki, hogy Jana kiállt értem, meg hogy milyen jóban lettünk.
Haymitch is ott van: az asztal végében üldögél, és bort iszik
egy üvegből, miközben valami magazint lapozgat. Mikor meghallja
Frima nevét, felkapja a fejét, és az asztalra csap.
- Frima Festa? - Ahogy bólintok, felröhög, aztán visszatér az olvasáshoz.
***
Figyelem, játékosok, figyelem!
A második kihívás már vár rátok a Játék menüpontban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése