Sziasztok!
Itt is vagyok a következő résszel, remélem, ez tetszeni fog, mert... hát, az előző részhez érkezett négy elment, és egy nem tetszett pipa. Mi volt a baj? Mert kommentet nem kaptam azzal kapcsolatban, hogy mi nem volt jó, csak valakik bepipálták. Kérlek, ha valami nem tetszik a történetben, akkor írjátok meg (ha nem publikus, akár emailben is), hogy tudjam korrigálni. Mert amíg nem érkezik magyarázat, addig kénytelen vagyok azt gondolni, hogy csak úgy "szórakozásból", vagy merő rosszindulatból pipálgat valaki. Sajnos van egy ilyen undorító hátránya az internetnek... Ha ehhez a részhez, vagy a következőekhez is érkezik majd nem tetszett vagy elment pipa és nem lesz magyarázat, akkor le fogom venni azt a két lehetőséget, mert nem akarok azon agyalni, hogy vajon mi nem volt jó, és semmi kedvem a rosszindulatú emberkék miatt stresszelni magam.
*sóhajt* Oké, akkor most ezek után itt az új részlet, remélem, tetszeni fog. :) Köszönöm nektek a kattintásokat és azt, hogy mindig itt vagytok! <3
Üdv,
Dorine
_____________________________________
Iszom egy kis
vizet, aztán a nyakamig húzom a takarót, és bámulok ki a
fejemből. Még mindig nem merem lehunyni a szemeimet. Még mindig
félek attól, hogy a reggel történteket fogom magam előtt látni.
Csak vívódom magamban, és azon agyalok, hogy vajon mi vár rám
holnap. Lehet, hogy ma alszom utoljára? A gondolatra kiráz a hideg.
Rajtam kívül még Radler, Maximus, és Athena van életben. Kizárt,
hogy én nyerjem meg a Viadalt... Pedig elhatároztam magamban, hogy
így lesz. Úgy látszik, mégsem. Elhagyott a remény.
Végül csak
lecsukom a szemeimet, de azonnal ki is nyitom őket, mert
beigazolódni látszik a sejtésem. Janát látom, aki a kezemet
szorongatja, aztán Smirket, aki kirohan a bokorból. Nem segített a
vetítés. Kapkodni kezdem a levegőt, és próbálom összeszedni
magam. Lehet, hogy semmi értelme. Most már lehet, hogy széteshetek.
Szerencsére Radler máshogy gondolja a dolgot, mert óvatosan
átkarolja a vállamat, és magához húz.
- Nem tudsz
aludni? - kérdezi kedvesen.
- Nem –
válaszolom. A leheletem meglátszik a sötétben.
- Mire gondolsz?
- Janára, meg a
holnapra. Hogy mi lesz holnap.
- Ne aggódj.
Minden rendben lesz. - Radler hangja nyugodt, és a karján keresztül
hozzám is elér ez a nyugodtság. Egy kicsit enyhül az idegességem.
Jó mélyeket lélegzem, de már sokkal lassabban és
kiegyensúlyozottabban. - Van kedved beszélgetni? - suttogja.
- Te sem tudsz
aludni? - kérdezek vissza.
- Nem.
- Akkor
beszélhetünk.
Eltelik egy pár
néma másodperc, aztán ellazítom a nyakamat, és engedem, hogy
Radler karja megtámassza a fejemet. A csillagos eget bámulom, míg
a hangját hallgatom.
- Szerintem jó
lenne, ha tudnád, hogy mi történt Smirkkel, de nem a legjobb
esti mese, az biztos.
- Szeretném tudni
– bólintok egy aprót.
- Nem tudom
pontosan az egész történetet, de annyit igen, hogy egy éve,
miután Katniss és Peeta kijött az arénából, megpróbáltak
megszökni... ő, meg a családja. Az öccse és a szülei. Az erdőbe
menekültek, de a Békeőrök hamar utolérték őket, és a két
gyerek szeme láttára ölték meg a szülőket. Smirkkel és az
öccsével is végezni akartak, de az anyjuk addig könyörgött, míg
végül elengedték őket. Valahogy visszakeveredtek a körzetbe,
aztán ott éltek. Mivel éheztek, gyakran járták a várost, hogy
szerezzenek valami kaját, és egy ilyen alkalommal egy csapat Békeőr
egyszerűen megölte az öccsét. Smirk végignézte, és próbált
ellenállni, de... nem sikerült neki.
- Innen vannak a
hegek? - kérdezem. A hátamon futkározik a hideg, de egyre álmosabb
leszek.
- Igen. Smirk
tovább élt a Tizenegyesben, aztán meg kihúzták az Aratáson.
Gondolhatod, mennyire volt véletlen.
- Honnan tudod te
mindezt? - motyogom félálomban. Érzem, hogy Radler kisöpör egy
tincset a homlokomból, aztán puszit nyom a fejem búbjára.
- Csak tudom, és
kész.
Csodálatos
nyugalom árad szét az egész testemben, és abban a pillanatban el
is alszom. Tökéletesen megbízom Radlerben. Egyszerűen nem félek
attól, hogy esetleg éjszaka szándékozik megölni. Tudom, hogy
bármi történjék is, ő sosem tenne ilyet.
Másnap reggel arra
ébredek, hogy csupa víz, és jég hideg az arcom. Ásítok egyet,
aztán a takaróval megtörlöm a homlokomat, és megdörzsölöm a
füleimet. Furcsa, hogy ilyen hideg van, mert ketten melegítjük a
pokrócot, így a hőnek is kétszer akkorának kellene lennie.
Átfordulok a másik oldalamra, és abban a pillanatban fel is ülök.
Halálos rémület árad szét bennem, ugyanis Radler sehol sincsen.
A helyén csak átlátszó dobozokba csomagolt ételek vannak, és a
kilapított moha.
- Radler! -
kiáltom, de a következő pillanatban a számra tapasztom a kezemet,
és inkább hallgatok. Lehet, hogy van valaki a közelben, és így
könnyen rám fog találni.
Lerúgom magamról
a takarót, lábra állok, és megpróbálok tisztán gondolkodni. A
hideg levegő azonnal bekúszik a pulóverem alá, és ahogy a
bőrömbe markol, megborzongok. Valami azt súgja, hogy Radler nem ok
nélkül ment el. Nem akart szembenézni azzal, amit a Kapitólium rá
akar kényszeríteni, vagyis, hogy már csak négyen vagyunk, és meg
kell ölnie ahhoz, hogy győzzön.
Hirtelen borzasztóan megfájdul a
fejem, és szédülni kezdek, így gyorsan letérdelek a földre, és
a halántékomat nyomogatva bámulom a mohát. Tudom, hogy minél
gyorsabban el kell tűnnöm innen, mert ha minden igaz, akkor nem
tart sokáig a nappal, és ezen kívül még ezer meg ezer csapda
várhat rám a fináléban, de annyira hasogat a fejem, hogy képtelen
vagyok felállni. Egyre jobban szédülök, ettől pedig
megrémülök. Ha most egy kiválasztott rám találna, akkor biztos,
hogy nem úsznám meg a dolgot. Athena hidegvérrel végezne velem
(és még élvezné is), Radlertől talán kegyelmet kapnék, Maximus
pedig... Nem is tudom, hogy ő mit csinálna. Egyszer már
megmentette az életemet, így nem valószínű, hogy ismét
megtenné.
Nekem nagyon tetszett az előző is és ez is :D .Nem tudom ki teszi rossz pipákat de legalább véleményt íratna,hogy miért nem tetszik.Várom a folyatást,nem soká finálé .:))
VálaszTörlésÖrülök hogy tetszik, és hogy egyetértesz, valamint köszönöm a kommentedet! :)
TörlésSzerintem nyugodtan szedd le az Elment és a Nem kategóriákat, de pláne ez utóbbit. Szerintem ha az ember szabadidejében foglalkozik ilyesmivel, írással, honlapszerkesztéssel, nehogymár más miatt kelljen rosszul éreznie magát. Beleszaladok ilyenbe párszor én is. Azért szedtem le a chat-et, meg moderálok (azért is).
VálaszTörlésDe nem akarok álszent lenni, a történet során olykor én is bekattoltam az Elment rovatot, de szerintem korábban jeleztem már, hogy nálam az volt az oka, hogy az egy átvezető jellegű fejezet volt, és nemigen haladt a történet. Most ugyan Igen-t nyomtam, mert tetszett a rész hangulata, de bevallom, néha úgy érzem, hogy húzod a sztorit, kisebb részeket kapunk, hogy tovább kitartson. De mindegy, most már kivárom a végét, részemről szeretem a történetet, és örülök, hogy olvashatom. :)
Igen, igazad van, azt hiszem, le fogom őket venni.
TörlésAmúgy semmi baj, ha néha benyomjátok valamelyiket, csak akkor jó lenne, ha leírnátok, hogy miért éreztek így... De amúgy tényleg volt, hogy húztam a sztorit, viszont olyan is előfordult, hogy egyszerűen csak úgy jött ki...
De minden összevetve nagyon köszönöm neked, hogy mindig ilyen őszinte vagy, és mégis, egyszer sem bántottál még meg. :) És örülök, hogy tetszik a sztori!